2021. szeptember 10., péntek

Zsámbéki csodák



 Zsámbékról szinte mindenkinek a romtemplom ikonikus képe ugrik be, de azért vannak még említésre méltó helyek ezen kívül is.


Azért ne rohanjunk ennyir előre, csak szép sorjában. 

Kezdjük egy finom reggelivel egy kellemes környezetben, mégpedig Biatorbágyon a Kisvillában
A neve az evőeszközön túl utal az épületre, ami egy kisebb villának is beillene.

Jó idő esetén a kertben is elfogyaszthatod a finomabbnál finomabb étkeket, de a teraszon is adódik hely, vagy akár bent is, kedved és a lehetőségek szerint.


A reggelihez kérhetsz finom kakót, vagy kávét számtalan módon. A rendelést bent adod le, majd az asztalodnál szervírozzák. Mindezt kedvesen, gyorsan. 
A végén a kapott sorszám alapján fizetsz.


Majd elfeledtem, az egyik szobában számtalan kézműves termék közt is válogathatsz ízlésed szerint.

Akkor irány Zsámbék.

Az autódat lerakni a romtemplom és a temető közös parkolójában javaslom.

Egyrészt a templom karnyújtásnyira, másrészt a majdan javasolt túra kiindulópontja is lehet ez a hely.



Kedved szerint vagy elsőnek, vagy a túra után megcsodálhatod eme romos
állapotában is lenyűgöző műemléket. 

A megmaradt részek szépségén túl elmélkedhetsz többszáz éves múltján, elmélyülhetsz gondolataidban. Szerintem vetekszik a Jáki templom szépségével, csak neki kevésbé szerencsés sors jutott. Ahogy írtam, így is lenyűgöző.


Most pedig irány az Óriások lépcsője!



A parkolótól a "lépcső" tetejéig oda-vissza nagyjából 9 kilométeres a túra, a szintemelkedés 110 méter körüli, amit az első etapban le is tudsz.
A valamikori présházak elé épített, azok stílusát követő épületsor előtt kapaszkodsz felfelé, majd a Szent Norbert tanösvény kezdetét jelző táblánál balra, utána mindig felfelé. A fentebb jelzett térkép és a sárga turista jelzés segíthet.



Felérve a fensíkra egy kereszt a jelzés, hogy eddig jó úton jártál. Innen a réten áthaladva megcélzod a nem túl távoli fenyőerdőt, ahol a lombok suhogását hallgatva kicsit megpihenhetsz. Onnan kiérve, jobbra tekintve szőlőültetvényeket látsz, no meg a gyönyörű tájra is kitekinhetsz. 





Ezután egy alagút szerű ösvényen haladsz tovább, ami már a "lépcsőhöz" vezet. Részemről nem mentem le az aljáig, csupán néhány lépcsőfokot mentem lefelé, de majd egyszer...




Visszafelé is ugyanaz az útvonal, esetleg a fenyőerdőt balról megkerülve a valamikori kőbányák - már rendesen benőtt - maradványi mellett haladhatsz. A teljes túra közepes tempóban, néhány pihenővel nagyjából három órányi.

Utána célszerű áttenni a székhelyed a Lámpamúzeum elé.



Mivel már újra megéhezhettél, a múzeumi élmények zavartalan befogadásához enyhítsd éhségedet a szemben lévő Lámpás Étterem és Galériában, amiből manapság a galéria már kikopott.
Berendezése kissé vegyes, a falakon a névadó lámpákon túl sok minden megtalálható, "enyhe" összevisszaságban, viszont az étkek kiválóak, az árak elfogadhatóak.




Most már kellőképpen tudsz koncentrálni a múzeumra. Maga az épület is szemet gyönyörködtető. Belépve számtalan szebbnél szebb lámpást láthasz a vitrinekben, azok tetején, valamint a mennyezeten. 

Ha szerencséd van, akkor találkozhatsz a gyűjtemény tulajdonosával, gondozójával, a nyolcvanadik évén túl lévő Feri bácsival, aki szívesen válaszol kérdéseidre, vagy ha már belelendült, mesél ő magától is. Feledhetetlen élmény, élvezzük még a társaságát sokáig.


A gyűjtő, a gyűjtemény számtalan elismerésben részesült, amit a falra kifüggesztett oklevelek is tanusítanak.



Innen akár gyalog is elsétálhatsz a Zichy Miklós térre, ahonnan könnyen elérhető a Zárdakert, a török kút, illetve a közelben találhatsz kellemes cukrászdákat, mint a Sóvárgó is. Persze út közben számtalan, szemet gyönyörködtető virágtartó installációkba akadhatsz, van úgy hogy széken, vagy kerékpáron díszlenek a virágok.




Még egy süti, egy kávé, és így lesz teljes a napod.



Persze még számtalan látnivaló található Zsámbékon, de egy teljes napba nekem ennyi fért. Az ennyi most rengeteg élményt takar, legyen neked is része bennük!





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése