Translate

Keresés ebben a blogban

2012. április 24., kedd

Szentendrei Skanzen




A Skanzen felkeresése egy csodálatos program, számtalan látnivalóval, telis-tele felbecsülhetetlen értékkel.



A személyzet szívélyes, szakértő, az épületeket kiválóan rekonstruálták. Nekem kétszer fél nap alatt (így dupla belépővel) sikerült teljesítenem, nem túl laza tempóban. Lehetne nyitástól zárásig is végig nézni, de ez -azt hiszem - nagyon fárasztó lenne, elvenné a látvány nyújtotta élvezet örömét.



Az eligazító táblák, térképek jól használhatók, ezek alapján minden megtalálható, az útvonal könnyen, jól megtervezhető. Minden egyes tájegységet bemutató területen felállítottak arról a részről egy áttekintő táblát, mellette braille írással háromdimenziós áttekintő térkép is segíti a gyengén látókat, de ez mindenkinek megkönnyíti a tájékozódást.


Figyeltek az összhatásra is, egyáltalán nem zavaróak az adott vidék különböző részeiből egymás mellé helyezett épületek, együtt is kellemes látványt nyújtanak. Viszonylag szűk területen úgy mutatják be a vidéki élet számtalan építményét, hogy mindez nem tűnik zsúfoltnak.



A belső berendezések sokszor azt a hatást keltik, mintha a háziak épp most mentek volna ki egy pillanatra,





vagy éppen most engednének be a tiszta szobába, mint nagyra becsült, tisztelt vendéget.









Sok helyen az időszaknak megfelelő tevékenységet folytatnak, lekvárt főznek, befőznek, vagy mézeskalácsot sütnek. 







Több épületben bemutatják a térségre jellemző szakmák műhelyeit, a kékfestőtől a cipészig. Találsz itt pékséget, helyben sütött finomságokkal, békebeli szatócsboltot cukorkákkal.



Közelről megszemlélheted a valamikori építőmesterek trükkjeit, az évszázadok alatt kialakult praktikus, olcsó, leleményes megoldásokat, amikkel az emberek megoldottak sok mindent a szűkös források ellenére.




Több száz éves tárgyakkal találkozhatsz, amik túl élték alkotóikat, azok fiait, unokáit, és még ki tudja meddig maradnak meg számunkra, hogy megcsodáljuk őket. Remélem sokáig, nagyon sokáig!






Benézhetsz - többek között - egy szélmalom belsejébe, szárazmalmot, templombelsőket, csűröket, istállókat, pincéket, és még sorolhatnám mi mindent közelről tanulmányozhatsz.








Megnézheted, megismerheted az utak mentén korábban rendszeresen megtalálható kereszteket, amik útbaigazítást adtak a vándornak, lelki békét a megfáradtaknak.










Láthatsz rég elfelejtett, pontosabban manapság már alig ismert állatokat, racka juhot, szürke marhát, mangalica disznót, szamarat, ez utóbbit akár munka közben is.









Napjainkban már alig használt galambdúccal találkozhatsz, fecskefészket figyelhetsz, amint épp a kicsinyét eteti az anya, és ki tudja mennyi meglepetés vár rád, ha nyitott szemmel bóklászol.




Ha elfáradtál, sok helyen leülhetsz pihenni, falatozni, vagy elmehetsz a főbejárat közelében található Jászárokszállási fogadóba enni valami finomat, mondjuk kemencében sült csülköt.





Ülj fel a régi világot felidéző kisvasútra a korhű ruházatú kalauzzal, vonatvezetővel. Végig utazhatod az egész skanzent, más szemszögből nézheted a tájat.





Még több képet találsz az első látogatásom házairól, belsőkről, apróságokról, valamint a második túra házairól, belsőkről, apróságokról, és a kisvasútról.

Az életedben egyszer fel kell keresni a Skanzent, gyermekeidnek, unokáidnak be kell mutatni elődeink életterét, szokásait, eszközeit, mert ez a múltunk, a történelmünk, ez része mindannyiunknak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése