Manapság a Vörösmarty téren vitt át az utam, akkor akadtam rá a kézműves vásárra.
Kicsit adventi hangulat ötlött fel bennem, igaz a karácsonyi díszek hiányoztak. Azért volt mit nézni, többségében tetszettek a kiállított portékák, voltak nagyon míves darabok is.
A kerámiák közt is dívott a belőlük készült
virágkompozíció, annak számtalan megjelenése.
Persze a provanszi stílus - mint mindig, most is - megfogott.
Ízlésesnek, ötletesnek találtam a kerámia medálokat.
Az általam fotózott választék csupán hányada a valóságosnak.
Akár színben, akár mintában biztosan találsz ízlésednek valót, ami még - talán - a ruhatáraddal is szinkronban van.
Bár már máshol láttam, sőt találkoztam is személyesen a csokiból készült használati tárgyakkal, de az itt bemutatott szortiment lenyűgözött. Tényleg mindent meg lehet formázni csokiból, de hogy mi az értelme, azt nem nagyon tudom. Ki kell próbálni, milyen is beleharapni - mondjuk - egy villáskulcsba.
Persze vannak textilből, fából, gyöngyből, és még számtalan dologból készült tárgyak is, némelyik nagyon megfogott, csupán az ár riasztott vissza a vásárlástól.
Sohasem értettem meg, miért jobb néhány darabot nagy haszonkulccsal eladni, mint sokat kevesebb árréssel, de összességében nagyobb nyereséggel.
Arról nem is beszélve, hogy az itt felfedezett árus, művész a későbbiekben mennyit profitálhatna az ismertségéből, jó híre terjesztéséből. Mint "kirohanásomból" kitűnhet, ez a momentum kiverte nálam a biztosítékot.
Beszámolómat két jópofa dologról készült fotóval zárom, a többit pedig te is megláthatod, ha felkeresed a vásárt.