Zwack Múzeum és Látogatóközpont

A közelmúltban alkalmam volt meglátogatni a Zwack Unicum látogatóközpontját.
Nem csupán azért írok erről, mert látogatásra érdemesnek tartom, hanem azért is, mert erős érzelmi szálak kötnek az Unicumhoz.
No nem mint fogyasztót, hanem mint valamikori munkatársat. Zwack Péterről sokat és sokan írtak már, én csak annyit szeretnék megemlíteni a személyes tapasztalásaim alapján, hogy Ő egy Ember volt. Nem csak vallotta, hangoztatta, hogy a Zwack Unikum egy családi vállalkozás, egy nagy család, hanem így is volt. Valóban egy nagy család tagjának érezhetted magad, mint alkalmazott is, a napi közös örömökkel, csalódásokkal, vitákkal, kibékülésekkel, eredményekkel, sikerekkel.


Ehhez persze nagy mértékben hozzájárult Sívó Imre vezérigazgató, aki a szememben a mai napig a Vezető, mind szakmai tudásban, mint vezetési ismeretekben, mind emberi kapcsolatokban.


Szóval szívemben középső helyet foglal el az Unicum, most pedig jöjjön az Unicum szíve.

A Látogatóközpont bejárata felett látható ez a tábla, ami - azt hiszem - mindent elárul a valamikori gyár eredetiben megőrzött csarnokában találhatókról.


Ide belépve sajátságos illatkavalkád fogad, ami az Unicumot alkotó gyógy- és fűszernövények harmonikus keveréke. Nagyon jellegzetes, ha egyszer megtapasztaltad, sohasem fogod elfelejteni. Sajnos (vagy talán szerencsére?) az internet nem alkalmas az illatok továbbítására, így erről személyesen kell meggyőződnöd.
Persze a kiállított alapanyagok nem csak az alkotókból állnak, hiszen az összetevőket nagyon kevesen ismerik. Még az államosításkor sem került a gyár birtokába, de nem is olyan volt akkoriban az Unicum, mint előtte és utána.

A földszinten körbe járva a múlt emlékeivel ismerkedhetsz meg, láthatsz lepárlókat, ábrákat, régi relikviákat.
Az emeleten a szárított növények tárolását, néhány cseréphordót, és fahordót szemlélhetsz meg, ahogy azok valaha a napi munkában részt vettek.
Sematikus ábra mutatja a gyártási folyamatot. Ez alapján azért ne állj neki gyomorkeserűt gyártani, maximum a szád íze lesz tőle keserű, vagy a hangulatod.

Maga a palack már ősidők óta gömbölyű formájú, ez egyben a védjegye is, csupán a felirat, a címke formája változott időről-időre.
A manapság is használatos kereszt vörös volt eredetileg, de a Vöröskereszt megjelenésével alakult át a mai színvilággá.

Persze az Unicumon kívül számtalan ízletes likőr, pálinka is kapcsolódik a Zwack névhez, még ha néha nem is tudsz róla, egyszerűen szereted inni azokat.

Most pedig jöjjön a pince, ahol a gyártás során előállított mixet (nevezhetnénk köztes terméknek is), valamint a már kész Unicumot érlelik hosszú hónapokig, hogy az íze összeérjen, a tökéletes harmónia előálljon.
Itt lehetőséged van kóstolóra, közvetlenül egy hordóból. Tapasztalatom szerint az Unicumot valaki vagy imádja, vagy utálja, köztes állapot nincs. Szerencsére ezt az italt szeretők köre népes, állandó, így a gazdasági kilengések mégha hatással is vannak a fogyasztók számára, ez a hatás nem lehet katasztrofális.

Nem beszéltem még a múzeumról, a mintaboltról, de kell ezeken túl még valami, ami a kíváncsiságodat fokozza, hogy feltétlenül keresd fel ezt a gyönyörű, a régmúltban gyökerező, de szerencsére élő, és remélem még hosszú-hosszú ideig élvezhető csodát, a Zwack Unikumot.
Garantáltan szívélyes fogadtatásban lesz részed, örök életre szóló élménnyel gazdagodva hagyod el eme patinás épületegyüttest






Befejezésként még egyszer hagy fejezzem ki tiszteletemet Zwack Péter élete és munkássága előtt, a szerénységét szimbolizáló Fiumei úti Sírkertben található nyughelye képével!
.