Esztergom

Csupán néhány apróságra szeretném felhívni a figyelmét az Esztergomba látogatóknak. A látnivalók, nevezetességek egy viszonylag kis területen fellelhetők, gyalogosan neki lehet vágni a felfedezésnek.

Kezdem a Bazilikával. Nehéz elvéteni, szinte mindenhonnan látható. Magával az épülettel, a kincstárral nem is foglalkoznék, még az altemplommal sem (ez utóbbi engem nem fogott meg), hanem a kupolával, illetve az onnan szemünk elé táruló látvánnyal. Kombinált jeggyel mindez megtekinthető, érdemes rászánni a nem kevés összeget.

A kincstár felé haladva, az után jön a csigalépcső, ami a kupola aljáig vezet. Több, mint 200 lépcső, így valamennyi kondícióval rendelkezned kell, hogy feljuss. Viszont feljutva csodálatos panorámában gyönyörködhetsz körbejárva a kupolát. A vár, az érseki palota, a Szent István teret körbe ölelő épületegyüttes, egy csodálatos kápolna a dombtetőn, a Duna a híddal, valamint a szemközti Párkány terül el a lábaid alatt.



Még 160 lépcső megmászásával a kupola
tetejéig juthatsz fel, amennyiben van még benned valamennyi szufla. Erre esetenként várnod kell, amig az előző csoportnyi látogató le nem jön, mert annyira keskenyek a lépcsők, hogy két embernek egymás mellett elmenni esélye sincs.
Akármilyen lassan haladsz, mire felérsz, tejesen elszédülsz az egyirányú tekergéstől. Szóval ezeket fontold meg, ha képesnek érzed magad erre, akkor még tovább bővűl a látóhatár, minden torony fölé magasodsz.

Pihenés gyanánt sétálhatsz, vagy akár le is ülhetsz a parkban, vagy a Rondella teraszon elfogyaszthatsz üdítőt, kávét, vagy egy jó adag macifröccsöt. Tartalmasabb éteknek mondható az egyedüli választék (már ha választhatnál), a hot-dog. A pirított hagymás verziót ajánlom, fenséges. Hozzá próbáld ki a karamellás kapucsinót.
Innen egy ugrás a Szent istván koronázási emlékműve, de megcsodálhatod a várfal maradványait is.

A Királyi palota a szomszédságban is felkeresésre érdemes, bár...
Nagyon szépen felújították, sok látnivaló van (azért a berendezési tárgyakkal nem vitték túlzásba), innen is szép a kilátás, a rálátás a Bazilikára.
A bár annak szól, hogy nincs támpont, merre is menj (néhol állnak teremőrök, ők készségesen segítenek), számtalan ajtó van, némelyik zárva, mások vezetnek valahová, olyan elveszettnek érzi magát az ember. Csapatépítésre, szabadulós játékhoz kiváló lenne.

A szemközti dombon áll a Fájdalmas Szűz kápolna. Oda a Szent tamás kálvária lépcsőn jutsz fel, hangulatos kapuljak közt, majd az egyes stációk következnek. Felérve a vár és a bazilika együttese van szemmagasságban, ami szintén szép látvány.
Mielőtt felmennél, vagy akár visszafelé nézz be a Kovács cukrászdába egy jó fagyiért. Igen sok laktózmentes változat van, mind kiváló minőségű, ízű, melegen, azaz melegben ajánlom!



Ha még van időd, akkor menj el a Széchenyi térre, menj végig az oda vezető sétáló utcán. Az első benyomás az, hogy lehangoló.
Egyrészt szombat délután alig látsz embert, az épületekre régen ráfért volna egy kis felújítás, az utcára egy alapos takarítás. Kis képzelő erővel, visszamenve gondolatban a múltba szebbé teheted. Valamikor szebb napokat érhettek meg a paloták, az önkormányzat épülete, a környékbeli házak. Remélem, egyszer csak nekifognak, mert így nem éppen turista csalogató.



Innen egy utcányira találod a Prímás szigetet körül ölelő Duna ágat, kellemes árnyt adó platánfa
sorral. Sétára kiváló.


Egy napot mindenféleképpen érdemes rászánni erre a városra.

Diósgyőri vár - Miskolc

Miskolc egyik gyöngyszeme a Diósgyőri vár.
Korábban csak híradásokból hallottam, felvételekről láttam a Diósgyőri vár újszerű rekonstrukciójának eredményét. Igazából nem tudtam eldönteni, jó-e így nekiállni egy felújításának, vagy sem.

Most látva rövid a válaszom: jó.

Nem csupán az jó az egészben, hogy csak a képzeletedre kellene hagyatkoznod, esetleg rajzok alapján elképzelned, milyen is lehetett fénykorában, hanem mindez a szemed elé is tárul.

Előző látogatásomkor kezdték el építeni, kialakítani a lovagi tornák terét, most azt is láthattam, sőt egy díjugrató versenyt tekinthettem meg éppen. Hozzáteszem, ingyen és bérmentve.

Már önmagában a vár ilyetén szerű újraépítése is jó ötlet, de programok nélkül túl sok időre nem kötné le az embereket, így viszont ott ragadsz egy jó időre.

Szóval programok kellenek.
Az egyik a tárlatvezetés, amit a vár hangulatához alkalmazkadó ruházatban tesz meg az erre felhatalmazott hölgy. A kezdetekkor kissé gépiesen, rutin szerűen tette a dolgát, de amint érdeklődést tapasztalt, mindjárt kizökkent a szerepéből, és lelkesen ecsetelte az adott támához kapcsolódó "kerettörténetet".
Ez először akkor esett meg, amikor a latrinához értünk. Elmondta amit kellett, de maghallotta a gyerekek kérdését, érdeklődését, hogyan is volt az, ekkor belelkesedett, és szinte mindent elmesélt, amit e támában el lehetett. Innen kezdve "oldottabb" hangulatban folyt a tárlatvezetés.

Már a belépéskor nagy élményben lehet részed, főleg a gyerekeknek az, mégpedig a pénzverés. Többféle mintázat közül választhatsz, amit verőtőkével, vagy préssel másolnak át egy alumínium érmére, így az ára is kedvező, mutatós, és maradandó.

Másik a gyerekeknek, az ifjú lovagoknak tartott programok, biztosan örök emlék marad. A vár weboldalán ezekről bővebben tájékozódhatsz.


Most pedig pár szó a termekről, a berendezési tárgyakról. Mivel új építéséről van szó, így viszonylag kevés az adott korból megmaradt rész, de azt szépen kiemelik, fel is hívják rá a figyelmedet.

A bútorok újak, de korhűek. Egyáltalán nem zavaró, nincs belőlük túl sok, de ahhoz éppen elegendő, hogy az adott terem hangulatát megadja. A falikárpit, az ablakmélyedésekbe helyezett ülőpárnák ezt csak növelik.

Olyan érzésed lehet, mintha éppen most hagyták volna el a helyiséget a társalkodónők a királyné kiséretében. Minden teremben más-más a faliszőnyeg, mások a párnák, a díszítések, így nem unalmas a számtalan hely megtekintése.



Le a kalappal a koncepciót kidolgozók, a tervezők, a kivitelezők előtt. Nem tudom elégszer hangoztatni, mintha élne a vár, és nem most, hanem a régmultban lennél, ez pedig jó, ez az emlék biztosan örökre megmarad.


Még egy ajánlás, és zárom a mondókámat.
A négy saroktoronyból hármat újítottak fel, egyet meghagytak romos, félbevágott formában. Ez is tetszett, így jobban áttekintheted egy torony szerkezetét, mint belülről, felkapaszkodva  a tetejére.

Márpedig kapaszkodj fel, mert a vár közvetlen környéke csodálatos, a hegyoldal is az, csupán a nem túl távoli lakótelep látvány zökkent vissza a jelenbe, de ez már így marad.


Egy apróság rontotta el a hangulatunkat, szerencsére ez a végére jutott, mégpedig az étkezési lehetőség. Lehet, hogy csupán nekünk nem volt ez a rész szerencsés, remélem így van, mert ha ez állandó, akkor baj van.
A rengeteg pénzzel, energiával létrehozott csoda így nem teljes, egy apró, de kellemetlen szálkával a szemedben távozol, és az bizony senkinek sem jó. Nem írom le a kálváriánkat, csupán ezzel arra szeretném a figyelmedet fordítani, hogy időben keresd meg a lehetőséget, ne farkaséhesen vadássz éttermet.


Parkolási lehetőség bőven van, bár nekünk kicsitt távolabb jutott hely (nem vészesen távol) a lovasverseny többlet helyigénye miatt.

Ha telítődtél az élményekkel, akkor sétálj egy cseppet a nem túl hosszú, de hangulatos Vár utcában a gesztenyefák árnyékában.


Szóval vagy célzottan, vagy éppen arra felé járva feltétlenül keresd fel Magyarország kicseinek egyikét, egy gyöngyszemet, a Diósgyőri várat!