Provence Budapesten

Van egy kis pékség, vagy kávézó, vagy étkezde, vagy teázó, vagy hívd ahogy akarod, a lényeg, egy olyan hely a Duna-parton, ahová ha betérsz, máris Provence-ban érezheted magad.
Ez a hely a Patrisa Provence a kilencedik kerületben.
Véletlenül akadtam rá, a "szeretlek magyarország.hu" weboldal cikkét elolvasva jött az elhatározás, ezt személyesen is meg kell tapasztalnom.

Kíváncsiságomat csak fokozta a facebook oldaluk meglátogatása.
Előrevetítve: nem csalódtam, minden igaz, amit olvastam róluk, tőlük.

Belépve egyből megragadott a hangulata. Semmi sem túlzó, minden apró részlet illik a Provence-ról kialakult képbe. A bútorok antikolása éppen annyi, amennyi ahhoz kell, hogy egy már régen bejáratott hely képzetét keltse.

Most pedig a "próbavásárlásom". Friss, helyben készült bagettet ettem vargányás és házi sültes krémmel, friss zöldsalátával, limonádéval leöblítve, finom eszpresszó kávéval zárva.
Fenséges volt, nem is akarom tovább ragozni.

Persze azért figyeltem a szomszéd asztalok rendeléseit is:  süteményeket, habos csokit, sült teát, más, ránézésre számomra ismeretlen étkeket, mind nagyon gusztusos volt. Pár asztaluk van csupán, de mindig jött valaki a szabad helyekre, úgy tűnik, hogy ismertségük már megvan.



A személyzet - ottlétemkor két hölgy - szívélyes, figyelmes, nem tolakodó. Nincs kapkodás, de minden hamar elkészül, sőt a rendeléskor még azt is megkérdezték, hogy a kávét most, vagy a végén kérem? Mikor végeztem, már jött is a kérdés: hozhatom a kávét? Meg voltam hatódva.

Nem szokásos egy ilyen beszámolóban, de meg kell említenem, mutatnom a mosdót is. Mikor megkérdeztem, hogy fotózhatok-e, akkor a válasz természetesen volt, és már nyitották is az előteret, ezt is nézzem meg. Le voltam nyűgözve.

A részletekre is érdemes figyelni, mestermunka mindegyik. A lakásomban el tudnék képzelni ilyen apróságokat.

Ide feltétlenül vissza kell térnem, alaposan, módszeresen ki kell próbálnom mindent, az előjelek alapján nemigen fogok csalódni semmiben sem. Szóval melegen ajánlom mindenkinek, nézz be hozzájuk, bátran próbálj ki mindent.




Valentin napra újabb díszítés került a portálba, persze stílszerűen, egy kis tavaszváró virágcsokorral, Ámor nyilával.

Tapasztald meg személyesen, újra csak ezt tudom ajánlani.

Visszatérve újabb felemelő élményben volt részem.
Közelebbről megismerkedtem egy valódi francia krémessel, habos, pillecukros, forró fehér csoki kíséretében.

Másik csoda a málnakrémes pisztácia egy kis cappuccinoval.
Ez is tökéletes.


Szavakkal nem is tudom kifejezni, mennyire finom volt.


Most pedig egy jó kis reggeli, mégpedig menüben.
Bagett a már kipróbált vargányás krémmel ( a mangalicás is kiváló), utána croissan vajjal, lekvárfélével (talán fahéjas alma? úgy meglepett, el is feledtem megkérdezni).
Mindezek mellé újra egy kis cappuccino.
Ez a nap kiválóan indult. Kár, hogy nincs mindennap erre lehetőségem.

Újabb édesség, a "zéró" csokitorta. Gluténmentes, cukormentes, laktózmentes, de egyik sem hiányzott. Íze kiváló, semmi túlzás, kiegyensúlyozott. Finom falat, finom tálalás, a kép önmagáért beszél. Mint írtam is, a túlzásmentesség abszolút jellemző mindenre, és ez így van jól. Nagyon jól van ez így.
Hozzá persze egy sült tea, mégpedig most áfonyás. Szintén hozzáadott cukor nélkül. Próbáld ki ezt is!

Most pedig egy kis Snickers, amiben a lényeg a közepében található karamell. Tökéletes ízek abszolút összhangban.
A másik meglepetés a Creme Brulée, kellemesen hűs vanília puding a tetején roppanós, karamellizált cukorral. Kellemes látvány, kellemes íz.

Itt a tavasz, közeleg a húsvét, így a díszítés is ehhez igazodik. Persze provanszi stílusjegyekkel.


Most egy könnyedebb édesség volt soron, egy eclair fánk, abból is a vaníliás fajta (van még málnás és pisztáciás is).  Ízletességével - természetesen - semmi gond, viszont ne ezzel próbálj jól lakni. Igaz, nem is ez a cél, vagy vehetsz többet is, azaz minden rendben.

Ma ebédre egy fenomenális szendvics prágai sonkával hozzá friss salátakeverék. Neve - mi is lehetne más, mint - Patrisa.
Bőséges, ízletes, a szokásos, szemet gyönyörködtető tálalásban.
Utána desszertként mandulakrémes, áfonyás kosárka. Jó zárása volt az ebédnek.

Most pedig egy újabb édesség csoda, illetve kettő is. Az egyik karamellás, a másik barackos.


Nem tudok mást mondani, mint eddig: mutatós, tartalmas, az ízek harmóniája kiváló. Forró csokival együtt felér egy fő fogással.



A citromtorta a látványával fogott meg, az ízével meg is tartott. Ennek csak az vetett véget, hogy elfogyott...


Újabb szendvics esett át az ízpróbán, melyet sikeresen teljesített, kiváló minőséget kapván: a grillezett kecskesajtos szendvics, kis fügével, körtével, szőlővel, és a szokásos zöldekkel.









Pár hangulati elem, ami a kellemes közérzetet csak fokozza, már ha lehet egyáltalán fokozni...









Még egy képet közzé teszek, kommentálás nélkül.
Magáért beszél.



Amennyiben mindezek megnyerték a tetszésedet, keresd fel e szép, kellemes helyet.