Múzeumok Majálisa - 2016

Május 21-22. a Múzeumok Majálisáról szólt, immáron a 21. alkalommal.

A Múzeumkertben 120 múzeum mutatkozhatott be az ország szinte minden szegletéből, valamint magában a Nemzeti Múzeumban is hasznos, kellemes programok várták az érdeklődőket.

Egy egész várost építettek fel a nem is kicsi, de azért nem túl nagy parkban, részben az árnyas fák alatt.

Rengeteg szórakoztató program várta az érdeklődőket, a múzeumok pedig a profiljuknak megfelelő érdekességeket mutattak be kincseikből, sok helyen testközelbe is kerülhettél a tárgyakkal.

Mindenféle korosztálynak szerveztek játékokat, kreatív foglalkozásokat, régi mesterségeket mutattak be.

Sok helyen találkozhattál a régi időket idéző ruhákkal, ruhakölteményekkel.

A színpadon zenészek, táncosok produkálták magukat a népes nézőseregnek.



Számtalan karitatív szervezet jelent meg, ismertette a célkitűzését, ezzel is támogatást kérve a nemes ügyhöz.
Példaképpen a Nem Adom Fel Cafe & Bar jelképes támogatási összegért cserébe nagyon finom limonádét kínált, mindezt gondosan, lelkesedéssel, precízen elkészítve.

Sok kézműves (azaz inkább kézzel készült) terméket is árultak. Most és itt, azaz akkor és ott kivétel nélkül igényes portékákat vehettél meg.

Séta közben éneklő kórusokba akadhattál a véletlenszerűen összeverődött nézősereg gyűrűjében.



Néhány helyen a korhű ruhákat magadra ölthetted, vagy szebbnél szebb öltözetű hölgyekkel és urakkal készíthettél csoportképet.

Vásárolhattál a múzeumok kiadványaiból, az alkalomhoz kapcsolódóan esetenként jelentős kedvezménnyel, így hasznos könyveket, brosúrákat vehettél meg.

Sok szép ajándéktárgy is kellette magát, csupán az önmérsékleted volt a gát, nem a kínálat.




Persze éhen sem maradtál, mert hatalmas kondérokban és még számtalan módon készültek az ínycsiklandó étkek a szépen és igényesen kialakított bódékban.


Tehát bírj ki egy évet, és neked is részed lehet - a számomra - felejthetetlen élményekben.

Emlékhelyek napja

A Nemzeti Örökség Intézete szervezésében május 14-én megrendezésre került az "Emlékhelyek napja". Tudom, ez a hír már elkésett, de lesz jövőre is, biztosan. Gondolom, a kerete nem fog változni, így reményem szerint segíthetek a felkészülésben, illetve ajánlhatom azokat a helyeket, melyeket felkerestem.

Van egy weboldaluk, ami nagyon jóra sikeredett, itt a programokat ismertették. Könnyen el lehet igazodni, nem terjengősen, de elégségesen ismerteti a szükséges információkat. Arra azonban figyelned kell, hogy viszonylag sűrűn változnak az ismertetések, főleg az időre meghirdetett túrák választéka bővülhet. Ezen túl még nyomtatott füzettel is készültek a weboldal tartalmával.

A Fiumei úti sírkerttel kapcsolatban jártam úgy, hogy az oldal első felkeresésekor még csupán a kezdő időpontot közölték, mire én érdeklődtem a megadott elektronikus címen, és a válasz pár nap múlva meg is jött, keressem fel az adott oldalt. Újra megnézve már egy részletes programot láthattam.

Vannak olyan programok, amik a hely adottságaiból adódóan regisztrációhoz kötöttek, a csoport létszáma limitált. Ilyen volt az általam is felkeresett Magyar Tudományos Akadémia, és akkor kezdem is ennek ismertetésével, mert aznap ez volt nekem is az első.

A jelentkezés gyorsan ment, minden egyértelmű volt az Akadémia oldalán. Minderről visszaigazolást is kaptál elektronikus levélben.


A regisztráció egyszerű volt, csupán egy aláírás a listán. A két különböző túra résztvevői (épület- és képtár látogatás) megkülönböztető matricákat kaptak, majd egy fülest is, amiben a program alatt a tájékoztatót hallhattad. Bár szerintem erre nem volt szükség igazából, a teremben kiváló volt a hangosítás.

Érthető módon szoros felügyelet alatt volt a csoport, végig biztonsági őrök terelgették a jónépet, nehogy elbóklásszon valaki. Persze azért nyugodtan fotózhattál, türelmesen megvártak mindenütt.



Majdhogy felesleges mondanom, az épület funkciójából adódóan kellő tiszteletet ébreszt a látogatóban, ráadásul gyönyörű, lenyűgöző is.


Nem tudom, mikor újították fel, de mintha vadonatúj lenne.
Itt a külcsín teljes mértékben összhangban van a belbeccsel.

Felkerestük a dísztermet, a felolvasótermet, majd az egyébként a külön túrában, vezetéssel látogatható képtárban is szétnézhettünk.


A díszteremben az Akadémia megalapításának ötletétől az építkezés befejezéséig ismertették a főbb mérföldöveket, a prominens személyek tevékenységeit, megnyilvánulásait. Ami megragadott, az az őszinte tenni akarás, az önzetlenség, a jobbító szándék, a nemzet megbecsülése, felemelkedésének óhaja. Nem ragadtatom el magam ezek mentén, mindenki gondolja végig, hogyan is állunk ezekkel manapság.........

A felvezető előadás után sorra bemutatták a díszterem freskóin szereplő személyeket, kis történelmi áttekintés keretében. Majd a külső homlokzati elemek, szobrok kerültek sorra, szintén igényesen elmondva.

A felolvasóteremben, illetve a képtárban már "csak" nézelődhettél, de így is felemelő érzés volt e falak között - egyszerűen - járkálni.

Ezután irány a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi-kapui épülete. Sajnos a várbusz indulási helyének keresgélése miatt lekéstem az épületet bemutató túrát, viszont így bőven volt időm a régóta áhított, a "Nyomot hagytak" című kiállítás megtekintésére.

Igen sok kordokumentumot megnézhetsz, a több száz évestől kezdve a közelmúlt relikviájáig. Megszemlélheted az egri vár védőinek listáját, sajnos az életüket vesztettekét, Dobó híradását a vár sikeres megvédéséről, Mátyás király aláírását, míves pecsétnyomókat csodálhatsz meg.

Van még egy búcsúlevél Teleki Páltól, Kádár kézírása, Einstein és Szilárd Leó közös szabványának bejelentése, nem is sorolom, hisz mindezt a saját szemeddel kell látnod.


Ez a kiállítás szerencsére december másodikáig nyitva van, ezért erre még van lehetőséged. Melegen ajánlom!

A délután folyamán még el tudtam menni a Fiumei úti sírkertbe, ahol a művészparcellákban bóklásztunk egy nagyon kedves, lelkes, felkészült túravezető kíséretében.

Mivel a temető megközelítése nem egyszerű, bár tömegközlekedéssel is azért elérhető, de kocsival menve nyugodtan parkolhatsz a parcellák közötti úton, hely van bőven.

Maga a temető hatalmas, a felkeresett parcellákban is nagy teljesítmény lenne  eligazodni, így különösen jól jött a szakértő irányítás.

Nem csupán a sírok megtekintése volt nagy élmény, hanem az adott, neves személyhez fűződő anekdoták, sztorik megismerése, néhol irodalmi idézetekkel fűszerezve.

Persze az út során láthatóak a többi, esetenként magas színvonalú művészeti alkotásnak is beillő emlékek . Akadnak szokatlan, néha fura megoldások is, de ezek bizonyára megfelelően alkalmazkodnak az illetőhöz, az emlékének tiszteletteljes megőrzéséhez.



A jó másfél órás túra végén még megnézhettük a kegyeleti múzeumot is. Ez számomra nem volt olyan nagy élmény, mint maga a kirándulás, de a múlt szokásainak, a temetkezés kellékeinek megismerésére tökéletes.

Szóval tartsd észben ezt a lehetőséget jövőre, figyeld a híradásokat, amik azért elég szűkösek, és válogass a számtalan lehetőség közül magad, és akár mások gyarapodására, okulására.