Orosházi képeslap

Orosháza alapvetően egy szépen rendezett városka, látnivalóit megtalálni viszont nem egyszerű feladat. Pontosabban nem is a megtalálásuk, hanem a csokorba gyűjtésük nehézkes. Amennyiben megvan minden, amit érdemes felkeresni, akkor is vegyes érzelmekkel távozol az egyes helyekről. Mindenütt van - legalább egy - de...
Kezdjük a főtérrel, amit itt Szabadság térnek neveznek. Felülről lenyűgöző, szépen megtervezett, viszont lent állva semmi árny, nulla fukcionalitás. Nem is tudom, azon kívül, hogy kitöltötték a teret, mire használhatnák a városlakók.



Ha már itt vagyunk, átballaghatunk a Széchenyi térre, megnézni a  Jézus Szíve katolikus templomot. Körbesétálva lehet fogalmunk a méretéről, egyáltalán a kinézetéről, mert a bejárat előtti hatalmas fák eltakarják a szemünk elől. Az árnyas parkban üldögélhetünk, vagy - aki tud - sakkozhat is a jópofa sakktáblákon.


 A templom előteréig jutsz csak el, de legalább addig, így bepillantást nyerhetsz a belső kialakításra, a díszítésekre.



Átsétálva a Táncsics Mihály Gimnáziumhoz, előtte található a Történelmi Emlékpark. Központi eleme a fájdalom kapuja, és a betelepülők által Zombárol hozott harang másolata (eredeti az Evangélikus templomban található).

Az elszórtan elhelyezkedő köveken történelmünk kiemelkedő dátumai szerepelnek.

Ilyen - megfejtésre váró - dátum az 1991. A megoldás: ekkor vonult ki az utolsó orosz csapat magyarországról.

A kép készítésekor ezt még nem tudtam, de talán a stílusa így passzol is a jelentéséhez...

Vagy mégsem?

A Táncsics úton pár száz méterre található a Kútmúzeum. A valamikori picurka víztorony kertjében látható pár kút, igen siralmas, rozsdás állapotban. Úgy tűnik, az önkormányzatnak ez a gyűjtemény nem fontos, pedig kuriózum (lenne).

Itt található a szépen felújított református templom is, sajnos zárva. Ezt sohasem értettem. Tudom, a felügyelet pénzbe kerülne, de a zárt állapothoz képest az előtér lezárása rácssal is jobb megoldás - lenne...



Visszafelé a Táncsicson, majd folytatva utunkat a Dózsa György úton, az 5. szám alatt megtaláljuk a Nagy Gyula Területi Múzeumot egy valamikori magánházban. Külső és belső festése, pontosabban a színezése fura, de biztosan megvan ennek is az oka. A kiállítás szépen kialakított, csak nagyon gyér. A Viharsarok múltjából gondolom többet is meg lehetne láttatni.

Időszaki kiállításoknak is helyt ad, ottjártamkor a szikvíz bemutatása volt porondon.



Azon túl, hogy imádom a szikvízet, sokkal jobban, mint bármi más buborékos vizet, számtalan gyerekkori emléket idézett fel.

Szinte hallom, amint kiabál hogy "SZÓDA, itt a szódás!" és rázza a csengőt a szikvizes a kereszteződésben, aki a muraközi ló által húzott, rekeszekkel alaposan felpakolt lovasszekéren ült.
Úgy vélem, az akkori élet elmaradhatatlan kelléke volt a sokszor mutatós köntösbe bújtatott szikvíz.



A Dózsa Görgy út végén  - szó szerint - az utolsó ház Darvas József emlékháza.  Kissé elhanyagoltnak tünt, de ami a lényeg, zárva volt. Semmi infó arról, hol, kinél lehetne érdeklődni a bejutás miatt. Utólag tudtam meg, a múzeumhoz tartozik, talán ők kisérnek el, vagy mit tudom én, de ez így nem egy látogatóbarát fogadtatás.




Ami viszont mindenért kárpótolt, az összes de-ért, az Orosházi Evangélikus Templom a Győry Vilmos téren (ami egy utca tulajdonképpen) az Orosházi Evangélikus Egyházközösség kezelésében.












Kezdem azzal, hogy nyitva volt (naponta talán 10 és délután 4 között). A templomgondnok nagyon szívélyes volt, mindenről részletesen mesélt. Elmondta, hogy a templom 2500 fő befogadására képes.
Bemenve szembesültem, milyen hatalmas is ez az épület. Kivülről egyáltalán nem volt feltünő.










Vetekszik a debreceni Református nagytemplommal, híre viszont a közelében sincs. Annyira nem tartják nyílván, hogy még a google térképen sem találod meg név szerint keresve (erről majd teszek, ha lehet, felvetetem).

Még egy meglepetés ért, szabadon fel lehetett menni a valamikori tűztoronyba, ami már a templom része, a harangtornya. Hihetetlen élmény volt az évszázados falak közt a keskeny falépcsőn felcaplatni egészen a harangokig, kikukucskálni az ajtón (Kilépni tilos volt, gondolom a korhadt járószint miatt. Nem kockáztattam.).


Szóval több figyelmet érdemelne a város vezetése részéről az a kincs, amivel Orosháza rendelkezik. Amennyiben nincs pénz a fejlesztésre, akkor is több propagandát megérdemelnének legalább azok a látnivalók, amiket én felleltem, hát amiről még tudomást sem szereztem.
Ott van például Gyopárosfürdő, ahová számtalan turista jár felüdülni, ott lehetne szórólapokkal felhívni mindezekre a figyelmet, hiszen autóval onnan a város főtere a legrosszabb esetben is 10 perc. Ezt a kitérőt biztosan sokan megtennék. Remélem szavaim meghallgatásra kerülnek valahol, vagy itt, a földön, vagy odafent!

Update!
Mea culpa azért a mgjegyzésért, ami az orosházi látnivalók nehézkes összegyűjtésére vonatkozott!
Van ilyen, mégpedig a "gyoparosfurdo-oroshaza.hu/programok" oldalon.

Valamint felkerült a Google térképre az Orosházi Evangélikus Templom, valamint a Történelmi Emlékpark. Remélem így könnyebben megtalálhatóak a jövőben.