Taródi-vár - Sopron

 

Ha már Sopron, akkor feltétlenül nézd meg a Taródi-várat! 

A címe: Taródi vár, Sopron, Csalogány köz 36.

A vár közelébe érve jól látható táblák mutatják az elég tágas parkolót, illetve az irányt a várhoz.

Nem tévesztheted el a bejáratot, egy hatalmas kapun keresztül jutsz el a célállomáshoz. A kapun belépve hatalmas sziklatömbök fogadnak, jelezve, a vár építése csak abbamaradt.

Azon túl, hogy egy magánember, id. Taródi István építette közel 50 éven keresztül, szinte egymaga és a mai napig a család, az örökösök tulajdonában áll, sok mindent nem lehet mesélni róla.

Szerény belépő ellenében megnézheted a várat, sétálhatsz a váradvaron, a toronyból szétnézhetsz, majd vásásolhatsz emléktárgyakat, ezzel is hozzájárulva az örökösökre nem kis terhet róvó fenntarási költségekhez.

Megtekintheted a termeit, a bennük található míves kerámiákat, festményeket, kovácsoltvas kapukat.

Facebook oldalukon nyomon követheted az aktuális híreket, eseményeket.

                                                    Kellemes időtöltést, nézelődést!

Sopronbánfalvi pálos (később karmelita) kolostor

 A sopronbánfalvi kolostor manapság szállodaként üzemel, de látogatható. Lehetséges az épület és a kiállítás megtekintése audioguide készülék segítségével, vagy akár anélkül is.
Kalandos a története, ebből kaphatsz egy kis ízelítőt.

A főbejárat egy kolstorhoz híven nem hivalkodó, a recepción, illetve jegypénztáron túlhaladva egy újabb ajtó állja utadat, rajta a hely szellemét egyértelmüen jelző felirattal.

Belépve a valamikori kerengőt, illetve az onnan nyíló szobákat láthatod, amit a szerzetesek celláiból alakították át alkalmassá téve a vendégek fogadására.
Ez az egyedüli lakosztály, a "normál" szobák egyterűek, nagyjából hálószoba méretűek (a szerzetesi celláknak megfelelően), persze egy elégséges, szépen kialakított fürdőszobával.

Az étterem, az egykori refektórium falait és mennyezetét freskók díszítik a pálos rendhez köthető képekkel.

Említésre méltó még a clausura (klauzúra) ajtaja, a csengő és a falba épített szekrény is.

A karmelita rend apácái szigorú elkülönültségben éltek. Ennek megmaradt nyoma a  sopronbánfalvi kolostorrészt elzáró ajtó, illetve a mellette található szekrény is, amibe egy forgatható szerkezetet építettek be. Ide helyezték el azokat a tárgyakat, vagy élelmiszereket, amiket az apácáknak szántak. Ezt az ajtó melletti csengővel jelezték.
Illetve ezen keresztül juttatták ki az apácák az általuk elkészített ruhákat, hímzéseket is.

Mivel a kolostor a középkori templom falához épült, így egy kis ablakon benézhetsz oda, megcsodálva díszességét, freskóit.

Persze a szomszédságában lévő templomot is érdemes felkeresni, ami annyira szomszéd, hogy összenőtt a kolostorral. Alapvetően nem látogatható, de misék előtt már kinyitják, így ha csupán szét akarsz nézni, arra is van lehetőség.

Ne feledkezzünk meg a barokk Szentek lépcsőjéről sem, ami felülről legalább annyira mutatós, mint alulról, szóval érdemes fel-le menni rajta, vagy le és fel, kinek kedve szerint.

A kolostor, pontosabban a templom előtt van parkoló, bár a keskeny, szűk átjárós, éles kanyarral színezett utcácska valakit vissza is rettenthet, akkor viszont a lépcső aljánál állj meg. Így a fel-le változatot választod.

Közel 800 éves templomok, meg egy gyöngyszem

 Amennyiben Győr környékén jársz, érdemes felkeresned ezeket a helyeket, ahol három, közel nyolcszáz éves templomot találsz, no meg egy nem oly' régit, de mégis különlegeset.
Az út nagyjából 50 perc, plusz a nézelődés, így ez egy jó pár órás program lehet.

Kezdem a nem túl régivel, a XVIII. századi, Mosonszentmiklóson található Szent Miklós templommal.
A Zichy tér önmagában is szépen kialakított, egy míves ivókúttal, egy Szent Miklós szoborral, majd utána a  dombon a templommal.

A templom és mellette a két kápolna olyan, mint egy anya két gyermekével. A Szent Kereszt-kápolna a XVI. században, a Hősök kápolnája 1929-ben készült.

A templomot  1770-1775 között Zichy Ferenc püspök építtette. A torony 47 méter magas, a templom belső tere szokatlanul tágas. A főoltár mögött Szent Miklóst ábrázoló olajkép és négy aranyozott faszobor látható (Szent Péter. Szent Pál, Szent Ágoston, Szent Márton). A diadalív görbületében helyezkedik el a Szent Ferenc és a Szent Család mellékoltár. Az 1780 körül készült keresztelő kút vörös márvány talapzaton áll, tetején Jézus keresztelését ábrázoló szoborral. A templom teljes belső feújítását Samodai József festőművész, a falu szülötte végezte 1973-1975 között, aki két önálló seccóval pótolta a tönkrement freskókat (az egyiken Urunk színeváltozása látható, a másikon a Magyarok Nagyasszonya előtt hódolnak az Árpád-házi szentek). A templom egyik kegytárgya Szent Miklós püspök csontereklyéje. (forrás: Sacra Velo)

Majd következzen Lébény, a Szent Jakab templom! A 800-asok egyike, 5 percnyi autózás az előbbi helytől.

A lébényi apátságot 1199 körül alapítja a Győr nemzetségbeli Poth és Csépán István, Saul kalocsai érsek testvére Szent Jakab tiszteletére. Az új apátságot Pannonhalma alá rendelik, onnan telepítik szerzeteseiket is.  Az adományt II. András 1208-ban megerősíti. Egy keltezetlen oklevél tanúsága szerint Poth nádor okleveles említésével 1209-12 között találkozunk, 1213 végén már "hajdani nádor"-ként említik. A templom építésének tehát 1208 és 1212 között kellett megtörténnie. 1219-ben 9 szerzetesét név szerint is ismerjük. (forrás: Középkori templomok)

Nem mellesleg a Szent Jakab zarándokút  (Camino Húngaro) magyarországi szakaszának 8. állomása Budapesttől.

Innen 40 percre található a Dombiföldi Szent Jakab apostol templom. 

Árpásról Mórichida felé, átkelve a Rábán, a "Gátőrház" buszmegálló előtt jobbra tartva találod meg, de a környezetből kimagasló templomtornyok már egyértelmű útbaigazítást adnak.

Az egykori premontreti apátsági templom a XIII. század első felében román, illetve gótikus stílusban épült, majd 1750 körül barokk ízlés szerint átalakították.

A prépostság temploma 1251 előtt már minden valószínűség szerint állhatott. Nyugati homlokzatát két torony őrzi, a sima falsíkból a dísztelen oszlopok alkotta bélletes kapubejárat előreugrik. A déli és az északi sima homlokzatot támpillérek tagolják, és íves ablakok törik át. Az egyenes záródású szentélyt középkori, hosszú, keskeny ablakok tagolják.

A román stílusú templom a XVIII. században a klarisszák tulajdonába került, akik barokk stílusban átépítették. Az 1992-es helyreállítás során kiemelték a középkori elemeket, és megszabadították a századok során rárakott vakolattól is. Ma éppen ez a dísztelen téglafelület lett a dísze. (forrás: miserend)

Körülötte pedig egy szépen kivitelezett kálvária stációi láthatók.

Majd 7 perc múlva eléred Rábaszentmiklóson a Szent Miklós Kerektemplomot a XIII. századból.

Az egykor Győr vármegye nyugati határán, a Rába és a Marcal folyók közelében, utóbbi jobb partján fekszik egy kis település, Rábaszentmiklós. A közel kétszáz lelkes falu építészetileg legnagyobb értéke Árpádkori temploma. Az egyszerű, tornyos épületben még a gyakorlatlan szem is azonnal felfedezheti annak érdekességét, különlegességét. Az átlagos kis középkori falusi templomoktól eltérően Rábaszentmiklós temploma háromkaréjos alaprajzú épület, amelynek nyugati oldalához csatlakozik a bejáratot magába rejtő torony. (forrás: Középkori templomok)

Biztosan van még számtalan érdekesség a környéken, de én most csak ezeket a történelmi helyeket szerettem volna megismertetni a kedves olvasóval.

Jó felfedezést kívánok!