Translate

Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lillafüred. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lillafüred. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. augusztus 18., péntek

Egy kis séta a Szinva partján - Alsóhámor -> Felsőhámor -> Lillafüred

 Ez egy konkrét séta leírása, ami az Alsóhámorban található Hotel Szeletától indul, majd Felsőhámorban a Szinva partján, a Hámor sétányon folytatódik, ezután a függőkerten keresztül a Palotaszállóig, illetve a Hámori tóig tart.


Kezdeném a Szeleta hotellel, ami nagyon szép helyen, a Szinva partjánál található Alsóhámorban. Kiváló kiindulópont akár Miskolc, akár Lillafüred felfedezéséhez. Amennyiben négyen, vagy öten utaztok, akkor javaslom a 8-as számmal jelzett lakosztályt, amit egy csigalépcsőn közelíthetsz meg. Egy különálló hálószobából (2 főre), egy nappaliból (alpavetően 2 főnek, de háromnak is van elég hely), egy zuhanyzós fürdőből áll, no és a patakra néző erkély csodálatos kilátással a hegyekre. Maga a szállás egyszerű, nem luxus, de megfelel a célnak és az ára igen kedvező.




Jó pont a szállás elhelyezkedéséhez (ahol csak egy szerény reggelit tudnak biztosítani), hogy a közelben két jó étterem is található.

Az egyik, a hotel tőszomszédságában, a patak túlpartján van, a Fridolin Fogadó. A korábbi évekhez képest jóval szerényebb választékot nyújtanak, de az étkek mind finomak, kiadósak, az árak is elfogadhatóak. Javaslom a Favágó tálat, két ember garantáltan jól lakik belőle.
A patakparti terasz pedig kellemes hely egy ebéd, vagy vacsora elfogyasztásához.

A másik a Molnár Csárda, ami nagyjából 500 méterre található a főút mellett. Elgyalogolhatsz oda, ha úgy adódik kedved, viszont kiépített járda nem nagyon van, az útszélen murvás talajon kell menned. Autóval bizonytalan, találsz-e parkoló helyet, mert igen felkapott étterem, a nap szinte minden szakában.


A választék itt már jóval szélesebb, az adagok kisebbek, az árak nagyobbak, mit az előbb említett helyen, az étkek fenségesek.

Most pedig a séta következik.

Elindulsz Felsőhámor irányába a patak mentén (sajnos itt is csak az út szélén mehetsz, de ez csupán pár perc), majd a település elején, a hámori sziklafalnál befordulsz balra, elhaladsz a hámori sziklamászó park mellett, áthaladsz a hídon és követheted a Szinvát egy ösvényen észak felé. 

A balpartot javaslom, az szebb, virágosabb. 








Közben élvezheted a csendet, hallgathatod a víz csobogását.






Itt addig haladsz, míg el nem érsz egy összefolyáshoz, ahol a Szinvával egyesül a Hámori tóbol elfolyó víz, ami tulajdonképpen a Garadna patak vize és sokkal bővebb, mint a Szinva.


Balra tarts, követve a Szinvát. A település végén van egy felfelé vezető út, ami az Anna barlanghoz, illetve a függőkert aljához vezet. Itt már kibukkan a fák tetejénél a Palotaszálló tornya.



A barlang bejáratától balra egy kisebb vízesést találsz, ami nekem jobban is tetszett, mint az "igazi" lillafüredi vízesés.






Egy kőkapun áthaladva a függőkert szintjein egyre feljebb menve elérsz a vízeséshez, majd onnan felmehetsz a Palotaszálló főbejáratához.











Az egész út felflé haladva, nézelődve, meg-megállva 40 perc, ugyanez visszafelé, folyamatosan haladva 20 perc.

A szállodától pedig irány a Hámori tó. 




Az úton átkelve a kőből épített ajándékbolt mellett egy lépcsőn éred el a csónakbérlés helyét. Ezt semmiféleképpen ne hagyd ki! 




Azon túl, hogy kellemes a csónakázás, az evezés, a tóról különleges látványt nyújt a tó környéke, nem is beszélve a szállóról.


Ezután még bóklászhatsz Lillafüreden, felszállhatsz a kisvasútra, vagy felülhetsz a libegőre, vagy csak úgy sétálgathatsz a parkban, kedved szerint.



2013. augusztus 18., vasárnap

Lillafüred, Újmassa

Folytatva a kirándulást Lillafüred és tágabb környezetében, most a lillafüredi kisvasút következik. Hivatalos nevén a Lillafüredi Állami Erdei Vasút, ami Miskolcról indul és Garadnáig megy. Az indulás helyét megtalálni sem egyszerű, ott helyben pedig semmi segítségre ne számíts. Parkolj, ahol tudsz, ha balga módon kocsival jöttél idáig. A jegypénztárban a felvilágosítás = 0. Megkérdeztem, van-e lehetőség egyes állomásokon leszállni és visszaszállni később. A válasz: akár egy megállót megyek csak, akkor is az egész árú jegyet kell megvennem. Vettem két felnőtt és két gyerek jegyet. Később derült ki a jegykezelőt megkérdezve, hogy családi jeggyel akárhol, akár mennyiszer le- és felszállhatsz. Gondolom, két felnőtt és két gyerek jogosult lehet(ne) családi jegyre!? A végállomás pedig siralmas, szánalmas (a kép a lillafüredi megállót mutatja, ami igen szép). Inkább lenne helyette a diósgyőri megálló, ahol létezik még egy szép épület, és talán parkolóhely is lehetne. Nem is beszélve, hogy a két állomás közti szakasz nem túl izgalmas. Nyafogás vége.

Nyáron egy és negyed óránként jár, többnyire megtelik, így ha jó helyet akarsz, időben menj ki az állomásra. Indulás előtt úgy negyedórával hamarább ér be. Két nyitott és egy zárt vagonból áll. Jó időben a nyitott az igazi, de a zárt ablakai is lehúzhatók, ott is élvezheted a szellőt (és a dízel füstöt időnként). Csodálatos környezetben kanyarog felfelé, hol az erdő fái, hol sziklák közt, hol viadukton, hol alagútban, ahol a visítás kötelező (mindenkinek). Széldzsekit azért vigyél, főleg a gyerekeknek, meg sapkát, akár még nyáron, napsütésben is, hisz az erdő hűsebb mindig.

Mi Lillafüredig terveztük az utat, ez is fél órát tett ki. Lillafüreden a vasútállomás környékén, a parkban ottjártunkkor volt egy játszóházacska gyerekeknek, amit a mieink nagyon élveztek. A közelben étkezhetsz, vásárolhatsz mindenféle "fontos" dolgot, fagyizhatsz. Persze vannak ingyenes szórakozások, mint az elhajlott faágon mászás, átkelés köveken a patak felett, a park - talán - vidra szobrának a meghódítása, madarak kergetése.
A WC az állomás épületében található, nincs vele különösebb gond, csupán a belépéshez százas érme kell, pénzváltó pedig nincs. Egy cseppet ez a művelet, már mint a pénzváltás, összehozza az embereket. A mai világban azért ez sem rossz. Lehet, hogy ez volt a cél?

A másik, kimondottan lillafüredi program a Szent István cseppkőbarlang  felkeresése volt.
Amennyiben kocsival jössz, akkor két parkolóhely közül választhatsz: az egyik, a park végében maszek, óránként 300 forint, a végén kell fizetni. A másik a városi. Vagy dobálod a pénzt, megpróbálod kiszámítani az ott tartózkodás időtartamát, vagy sms küldésével indítod és zárod le a parkolást. Ez sem drága, a parkoló órán minden információ szerepel, és elég közel van a barlanghoz.


Ide igen jól öltözz be, mert télen-nyáron 10 fok körüli a hőmérséklet, tehát pulóver és valami vízhatlan kabát elkel. Minimális létszám 10 fő és óránként indítják a túrát. Szépek a cseppkövek, a gyerekeknek is tetszett, viszont a sötétségtől tartottak, gondolom, mert a barlang, mint szó, nagy nyomott hagyott bennük (később a barlangfürdőnél ez némi bonyodalmat is okozott).


A Hámori-tóhoz, a Palota Szállóhoz, a vízeséshez, a függőkerthez (ez éppen felújítás alatt) nem mentünk el, mert enyhén életveszélyes az egyébként sem túl széles, kanyargós út nemlétező padkáján bukdácsolni, főleg ilyen pici gyerekekkel. Valami megoldás erre? Vagy ha évtizedekig jó volt, jó lesz továbbra is?


Ha már itt vagyunk, akkor az őskohót is felkerestük, ami ugye Újmassán van. Pár kocsinak van hely, az idegenvezető kedves, örömmel mutatja be a kovács műhelyt és a kiállítási épületet. A műhelyben a gyerekek pár dolgot kipróbálhatnak, ami szintén nagy élmény.

Persze ennek az útnak van egy személyes vonatkozása is, mégpedig az egyik ükapám Alsóhámorban élt és az őskohóban dolgozott. Mondjuk ezzel előtte is tisztelegtem.

Alsó- és Felsőhámorról, a vadasparkról már írtam, még Tapolcán a csónakázó tó, a barlangfürdő és a Diósgyőri-vár van hátra.