Lyon - Fourvière negyed - Notre-Dame de Fourvière bazilika - Lugdunum Musée et Theatres Romains

 A Fourvière negyed a Saone folyó felé tornyosul, tetején a Notre-Dame de Fourvière bazilikával, a római romokkal és a folyóparton még sok más látnivalóval.

A bazilikához a legkönnyebben siklóval jutunk fel (Funiculaires) a Vieux Lyon-Cathédrale Saint-Jean metróállomásról.

Innen két vonal megy fel a hegyre: a jobboldali a bazilikához, a baloldali a római romok alá.
Célszerű a jobboldalival menned, innen már csak lefelé kell sétálnod a későbbi látnivalókhoz.
Kilépve a sikló végállomásából szemed elé tárul a hatalmas, szépséges bazilika.

A bazilika mellett elhaladva egy szédületes panorámát nyújtó teraszra érkezel, ahonnan szinte az egész várost áttekintheted.

Most elhagyva a bazilikát irány a római kori romok!

Képzelőerődre bízom, milyennek látod fénykorában a mostani állapotában is tiszteletet parancsoló építményt.

Visszafelé, mivel lefelé haladunk - igaz néhol igen erősen lejtős úton - mehetünk gyalog is, azaz célszerű, mert így közben nézelődhetsz is.

Megérkeztünk a Saint-Jean térre a Saint-Jean-Baptiste katedrálishoz.

A téren, illetve a környéken számtalan kávézót találsz. Végre megpihenhetsz, felfrissítheted magad kávéval, teával, vagy borral, kinek-kinek ízlése szerint.

Ellátogattunk még a Musée des arts de la marionnette - Gadagne múzeumba, ahol egyrészt a marionett bábukból rendeztek bemutatót (annyira nem fogott meg), másrészt helytörténeti kiállítás van (ez már érdekes, informatív, látványos). Részletesen foglalkoznak a város fejlődésével évszázadokról évszázadokra bemutatva, a selyemszövés művészetével, iparosításával, a Lumiére fivérek munkásságával többek közt.

Persze még felfedeztünk számos utcácskát, csak úgy, a hangulat kedvéért. Elvetődtünk a Marionett Színházhoz is egy festői terecskére, szóval ilyen helyeket is láthatsz.

Másra már nem volt időnk, de bőséges élménnyel látott el minket így is a rendelkezésünkre álló majd két nap.

Ne habozz, irány Lyon!

Gorsium - Herculia (Tác)

Az M7-es autópálya 70. kilométerénél letérve Tác felé pár perc alatt elérhetjük a Gorsium Régészeti Parkot, ahol viszonylag nagy területen megtalálhatjuk az impozáns római kori romokat, egy valaha virágzó város maradványait.

Az eredetileg Gorsium névre keresztelt, majd később több
rombolás, pusztítás után újjáépített, most már Herculia néven szereplő város tartományi közigazgatási, majd vallási székhely volt a Krisztus utáni I.-IV. században.


A park főépületéből kilépve szemben található egy árnyas út, a kezdeténél pedig a város romjait feltüntető információs tábla, ami alapján megszervezheted a kirándulásodat.
Igazából túl nagy tervezésre nincs szükség, mert az úton végig haladva a valamikori főutcához jutsz. Az út szélén sorakozó oszlopok, jobbra és balra található épület maradványok sejtetik a valamikori nagyságot.

A főúton végig haladva egy újabb épületegyüttes után a főtérhez, a fórumhoz érsz, ahol a díszes rekonstruált díszkutaknál megtekintheted a
kornak megfelelő, vaskos vízvezetékek maradványait is.

A többnyire derékmagasságig rekonstruált falaknál jól látható módon, egy pár centis vöröses választóvonallal jelzik, hogy meddig tart az eredetileg fellelt maradvány, és honnan kezdődik az utólag feléje emelt rész. A közelmúlt nagyszabású rekonstrukciós munkája így sokkal szemléletesebbé teszi az építmények alakját, az egyes épületrészeket.

Út közben, egy üvegfalú épületben igen szépen rekonstruált padló, fal és mennyezet részt tekinthetsz meg. Az apró darabokból igen szépen, mutatósan állították helyre a festményeket, ezek alapján elképzelheted a valamikori pompás épületet.

Kicsit távolabb van egy szintén üveggel borított épület, pince, ami egyrészt
előadásokra szolgál, másrészt a pincében időnként a római konyhába betekintést nyújtó bemutatókat tartanak.
Az addigi utunk során az árgus szemekkel vigyázó, időnként instrukciókat adó, a tiltott területekre való belépésre figyelmeztető felvigyázó néni közölte, hogy ebbe az épületbe ne menjünk be, mert ott épp egy csoport van.

Óriási szerencsénk volt, mert mire odaértünk, a csoport épp végzett. Így megcéloztuk a pincét, de a bemutató anyagokat csomagoló hölgyek megállítottak minket, és külön előadást tartottak a rómaiak fűszereiről, az általuk használt magvakról, különleges sűrítményeikről és olajos kivonataikról, természetesen a megmaradt kóstolókból is jutott mindannyiunknak.

A következő célpont egy hatalmas, teljesen újjáépített városvédő fal, nem tévesztheted el.

Előtte a kor társasjátékait bemutató részt találd, némelyik ismert volt számunkra is, mint a malom, de volt ismeretlen is.
Felkaptatva a tetejére jól rálátsz az eddig bejárt területre. A fal tövében a valamikori amfiteátrum látható.


Ezután a kor fűszernövényeit bemutató kerthez érsz, ahol élőben láthatod, megszagolhatod a rómaiak által használt növényeket.



Majd az út végén a még csak részben feltárt temetőt láthatod, elég nagy távolságból, de így is jól kivehetők a sírok, a temető mérete.

Amennyibe tempósan "teljesíted a távot", úgy egy órát, ha időnként megállsz, szemlélődsz, akkor legalább két órát szánj erre a csodálatos túrára. Meglátod, megéri!

Villa Romana Baláca (Nemesvámos-Baláca)

Nemesvámos és Veszprémfajsz között található egy csodálatos római kori rom igen szépen rekonstruálva, bemutatva, mégpedig egy villagazdaság, a Villa Romana Baláca,

A gazdaság egyes épületeinek maradványa, a villa, és egy kőtár, valamint kissé távolabb egy sírhalom látogathatók.

A főút melletti parkolóból pár száz méteres gyaloglás után éred el a kiállítást. Mind az oda vezető út, mind az épületek közötti sétautak zúzalékkal borítottak, így tűsarkú cipőben nem ajánlom a felkeresésüket.

A gazdaság fő épülete áll a központi helyen, körülötte a kiszolgáló helyiségek romjai. Az épület körüli romok, a szolgálók háza, a fürdő, a gazdasági épületek mind mediterrán hangulatot ébresztő növényekkel díszítettek, a látvány hatását növelendő.
Természetesen a középpontban egy átriumos udvar áll, a "szokásos" római stílusban.
A falmaradványok betekintést nyújtanak a valamikori szépségbe.




Nagyon tetszett, hogy vagy eredeti helyükön, vagy egy installációban mutatják be, hogyan is nézhetett ki hajdanában.

A leírások szerint ez a falfestés az utolsó átalakítás eredménye, korábban más díszítést alkalmaztak.

A romos épületrészek, a belső kialakítás és az építmények jobb megértését segítik az eredeti állapotot tükröző makettek, segítenek az eligazodásban.

Azokat a leleteket, amiket nem tudtak az eredeti helyén bemutatni, vagy nem derült ki, hogy hol is voltak, egy vitrinben helyezték el. Az eredeti kép így jobban elképzelhető.




A fenséges mozaik padlókat is teljesen felújították, jól észrevehetően elkülönítve az eredeti és a rekonstruált részeket.






Részemről csak gratulálni tudok a restaurátoroknak, egyrészt a profi munkáért, másrészt a leletek bemutatásának különböző módozatainak kitalálásáért.

Van, hogy a pár leletet kiegészítették, hogyan is nézhetett ki, van hogy tovább rajzolták. Minden esetben törekedtek a jól látható elkülönítésre.

Ugyanezt a módszert alkalmazták a cserépedényeknél. A fellelt részekből egésszé alakították ki agyaggal az edényt. Nem kell kitalálnod, miként is nézhetett ki, a szakember megmutatja.

Külön épületben található a kőtár, ahol többek között a közeli temetkezési hely, a sírhalom sírjaiból mutatnak be részeket, jó esetben teljesen épp leleteket.

Összefoglalva melegen ajánlom a rom felkeresését, egyrészt azért, mert ritkaságot láthatsz, másrészt mert igényesen rekonstruálták, harmadrészt mert nincs túl messze sem Veszprémtől, sem a Balatontól, és utoljára, de nem utolsó sorban a szívélyes fogadtatásért, a lelkes idegenvezetésért.