Translate

Keresés ebben a blogban

2020. szeptember 27., vasárnap

Japánkert Zuglóban



Zuglóban, a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum udvarában - több más érdekesség kiséretében - található hazánk első Japánkertje, ami több mint 90 éves.


Az iskola portáján vehetsz belépőt minden nap reggel nyolctól este nyolcig.

                            

A Japánkerten túl még 11 tematikus kertet is megnézhetsz. Ezek a következők: vakok kertje, alakfa gyűjtemény, fenyőkert, sövénybemutató, kaktusz és pozsgásgyűjtemény, ökokert, macskaudvar, törpe örökzöld gyűjtemény, lilaakác gyüjtemény, lombhullató díszfák és cserjék területe.

    Mindegyik érdekes, figyelemre méltó, de a csúcs a Japánkert.

Egy nagyjából 210 négyzetméteres, erősen tagolt partvonalú tórendszer köré épült, a "Vízesés", "Kincseshajó", "Teknőcsziget", "Darusziget" és a "Semmiség óceánja" egységeket foglalja magába.

                          

A 12.-16. századi japán kertépítészet hagyományait követi, karbantartását tanári instrukciók és felügyelet mellett a technikum diákjai végzik, dícséretesen.

Különleges, ritka, fenséges fákat is megnézhetsz sétád során. Kiemelve a legalább 130 éves juhart, a kínai mamutfenyőt, a himalájai selyemfenyőt, a páfrányfenyőt, az elmaradhatatlan díszcseresznyéket, és nem utolsó sorban az év minden szakában feltünő, a figyelmet különleges formájával magára vonzó japánakácot.

Amennyiben másféle kertek a kedvenceid, akkor is érdemes felkeresned. Ha teszel egy sétát, majd leülsz az egyik padra, Te is átérzed a kertépítő mesterek szándékát, miszerint: "meggyőződhetsz arról, hogy az élet mégiscsak elég szép ahhoz, hogy legalább 100 évig éljük".






2020. augusztus 10., hétfő

Szilvásvárad - Szalajka-völgy (2020 júliusa)

Ha Bükk, akkor róla biztosan eszedbe jut Szilvásvárad, erről a településről a Szalajka-völgy a Fátyol-vízeséssel, a sült pisztránggal, no meg az erdei kisvasúttal. Ha mindezt tetézed egy kellemes szállással a kastélyhotelben, akkor minden együtt áll a zavartalan pihenéshez, kikapcsolódáshoz. 
Persze, a jó időjárás tökéletessé varázsolhatja az itt tartózkodásod.



Nos, mindezekben részünk volt, most erről mesélek röviden, néhány tippel, javaslattal fűszerezve a mondókámat.


Egy egész napos túrával kényelmesen bejárhatod a völgyet, mellette még jut idő a Millennium kilátó felkeresésére is (10-kor nyit), ne hagyd ki.
Javaslatom a következő. Amennyiben autóval érkezel, akkor parkolj le a kisvasút végállomása mellett kialakított hatalmas parkolóban. Egynapos jegy 1700-ba kerül, de ezzel behajtási engedélyt is kapsz a Bükki Nemzeti Parkba, ami esetünkben a kilátó megközelítését jelenti. Negyedórás, szép szerpentines úton eljutsz a kilátó alatti parkolóba (itt már ingyenes), ahonnan pár perc alatt egy eléggé meredek kaptatón a kilátóhoz érsz. Fizetős az igénybe vétele, de megéri. Csodálatos látvány tárul eléd jócskán a lombkoronák felett. Gyalogosan, egy másik útvonalon jó egyórás az út. A nézelődés után vissza a parkolóba, és irány az erdei kisvasút





Negyedórás vonatozás után a végállomáson, a Szalajka-Fátyolvízesésnél szállj le. Itt időzhetsz a Gloriett-tisztáson, felkeresheted az Istállóskői-barlangot (nevezetes, de nem túl érdekes), vagy a Szalajka forrást (egy lezárt barlangkijárat, nem túl mutatós). 

Ez utóbbit tájékoztató táblák hiányában Neked kell felfedezned, most ebben segítek. A Sipovics tengerszem mellett, a barlang irányába elindulsz, de nem a hegyre, hanem a tó melletti úton. Pár száz méterre a patak ahol eltűnik, nos ott a forrás. Bár írtam, hogy nem túl érdekes, de a forrásnál inni vizet, feltölteni a kulacsot azért megéri ezt a kis kitérőt. Azért szentelhetnének nagyobb figyelmet is a forrásra, tehetnék látványosabbá a barlang bejáratát, nem is beszélve a tájékoztatásról, az igazán nem kerülne sokba.




Pisztrángot már a tisztáson lévő sütödében is ehetsz, viszont ha nem vagy éhes, akkor  majd később javaslok egy tuti helyet, nagyjából a túra végén.
Az étkezésig még kis türelmet kérek, jön hamarosan az is.

Elindulva a kiépített erdei úton, pár perc múlva eléred a Fátyol-vízesést. Persze ahhoz is szerencse kell, hogy elegendő víz follyon a patakban, megmutathassa magát teljes pompájában. Bár alaposan körbe kerítették, de nem zavaró a nézelődéshez, a fotózáshoz, szépen körbe járhatod.

Tovább haladva többnyire árnyas ösvényen egy szabadtéri múzeumban az erdészethez kapcsolódó szabadtéri kiállítást nézhetsz meg. Gyerekeknek feltétlenül érdekes, de felnőttként is van pár figyelemre méltó tárgy, mint a többszáz éves fa évgyűrűit a történelem tükrében bemutató installáció.
 

Ami szomorú, az a bezárt és láthatóan elhanyagolt Szalajka-völgyi információs ház, a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum a nemlétező ajándékbolttal. Nem is értem. A látványosságokon túl biztosan többlet bevételt is szolgáltatna, nem is beszélve az ide látogatók hangulatjavításáról.

Most elértünk ahhoz a helyhez, a Pisztráng Büféhez, ahol garantáltan finom pisztrángot ehetsz, kukoricalisztes bundában megsütve, igen ízletes sültkrumplival és kovászos uborkával, de akár a haltepertőt is megízlelheted. Nem kell túl sokat várnod, még ha teltház is van, márpedig jó idő esetén nem ritka pillanat.
Ez a hely pedig az a parkoló, ahonnan a völgyből az út elkanyarodik a kilátó felé. A völgyben tovább egyébként sem mehetnél tovább autóval, így akár a település felöl is hamar eléred, még gyalog is.

Amennyiben az autód a vasút melletti parkolóban hagytad, úgy a tíz perces séta addig még jól is fog esni. 

Nagyon szép élményben lesz részed, ha megteszed ezt az utat.



Most pedig a pompás, lenyűgöző, fenséges La Contessa Kastélyhotelről pár szó.
A kastélyépület mellett van egy kivülről nem mutatós, újabb épület, a Vendégház. Belülről szép, modern, a szobák viszont hasonlóan míves, igényes bútorokkal berendezettek, mint a főépületben.



A kastély az úgy néz ki, ahogyan egy kastélynak ki kell néznie. Impozáns bútorok mindenfelé, a hallban, a folyósókon, a lépcsőházban, az étteremben, mindenütt. A szobákban korhű berendezési tárgyak, igényesen, ízlésesen berendezve. A magaabb kategóriájú szobákban saját szauna a fürdőben, a lakosztályokban ehhez jön még vagy hatalmas sarokkád, vagy pezsgőfürdő, vagy a teraszon jakuzzi, igény és pénztárca szerint válogathatsz.


Az étterem, ahogy már említettem, nagyon mutatós, az étkek fenségesek, ízletesek. A különleges helyzetre való tekintettel a reggeli és ebéd, vagy vacsora kiszolgálása egy plexi fal mögül történik, óhajod, választásod alapján, mit és mennyit szeretnél enni. Ez a megoldás tetszett, jobb így mindenkinek.


Nagyon finom boraik vannak, ha kedveled őket, ne hagyd ki az étkezésekhez!

A kávét a kellemes, nagy teraszon fogyaszthatod el, és itt dohányozhatsz, pontosabban csak itt.  
A wellness részleg nem túl nagy, de bőven elégséges. Egy beltéri medence, nem túl mély, a vize kellemes, úszkálásra és mindenféle élményelem használatára. Mellette egy nagyobb jakuzzi, körben pihenő ágyak tömkelege. 
A masszázst ne hagyd ki, kívánság szerint profi módon "gyúrnak meg".
Van még egy kinti medence is, 1,40-es, nem hideg. Körötte szintén pihenésre szolgáló ágyak és egy bár, hogy a nagy melegben lehűthesd magad egy jeges itallal.


                                                 



A személyzet szívélyes, szolgálatkész, ismeri a szakmáját és jól is műveli, ehhez innen is gratulálok.



Remélem felkeltettem a kíváncsiságodat, felkeresed szép Hazánk eme gyöngyszemét!







2020. július 18., szombat

Sopron

Sopron. Mit lehetne még mondani erről a közismert városról? 
Könyvtárnyi irodalma van, így most a személyes élményeimet, benyomásaimat osztom meg a tisztelt olvasóval.

Ami most is, és mindig meghatott, az a történelmi hangulat. Lépten-nyomon jelen vannak a többszáz éves épületek, részben, vagy egészben felújítva, de megőrizve az eredeti bájukat. Még a renovált homlokzatokból is kikandikálnak az eredeti elemek, ablakok, boltívek, no meg a címerek, melyekből számtalan van. Bóklászásom alapvetően a belvárosra, a Várkerület és Színház utca által határolt területre korlátozódott, óhatatlanul kitekintve az ezen túl található helyekre, 
érdekességekre, étteremre, cukrászdára, amik szintén kihagyhatatlanok.




Nem is beszélve a múzeumokról, emlékhelyekről, hangulatos kapualjakról, ahová néha be lehetett tekinteni az éppen nyitott kapukon keresztül.




                        

Kezdem a szállásunkkal, a Wollner Hotellel. Mivel a belváros oda-vissza gyalog is úgy tíz perces séta, így gyakorlatilag a központban található. Nagyjából az 1700-as évekre tehető az eredeti épület, ami persze már át lett alakítva, és a szálloda létrejöttekor teljesen fel lett újítva. Az épület röviden jellemezve lenyűgöző. Ez nem csupán az építészeti elemekre igaz, hanem a berendezésekre is, a belső tér kialakítására, a díszítésekre, a falak festésére (ami korhű, elegáns, de nem túlzó), az izléses festményekre, rajzokra, szóval mindenre. 

 

Külön megemlíteném a tulajdonosok szívélyességét, közvetlenségét, figyelmességét, összességében kiváló vendéglátók. Ami még meghatott, az örökség védelme. Szobánkban, ami a 102-es számú, a sarokban egy eredeti falelem található egy beugróban, a belső udvarban pedig a 18. században oda került római sírkő van a falba beépítve. Szóval itt is jelen van az évszázados múlt. Az első emeletről pedig a hátsó függőkertbe juthatsz. Csodálatos, a nyugalom szigete. 

                   

Étterme már nem működik, de ott fogyaszthatod el a gazdag reggelidet. Minden gondosan válogatott alapanyagból készül, a helyi termelői piacról szerzik be a sajtokat, a szalámit, a pékáru osztrák minőség, a tojás tanyasi. A rántottát, vagy a tükörtojást frissen készíti, íze fenséges.

                           



Innen persze könnyű volt elérni mindent, számtalanszor bejárva a közeli utcákat. Egy közeli látványosság az Ó-Zsinagóga. Alapvetően egy picurka épület, ami két részből áll, a férfiak és a nők számára kialakított imahelyből, valamint az udvarban található rituális fürdőből. Érdekes volt a szeparált épületrészek közti kukucskáló, ahonnan a nők követhették a szertartást.

                                         

A Fő téren összpontosul a látnivalók zöme, az ikonikus Tűztorony, Sopron jelképe, a Fabricius ház, a helytörténeti múzeum, a Storno ház, a Szentháromság-szobor, a Nagyboldogasszony templom, számtalan étterem, és még hosszasan sorolhatnám, mi mindent tudsz felkeresni, amennyiben ismereteidet személyes tapasztalással kívánod bővíteni.

A Fabricius házban polgári lakásokat mutatnak be, autentikus bútorokkal, berendezéssel. Picit bele kóstolhatsz, hogyan is élhetett valaha a középosztály.

            


A helytörténeti múzeum már nem volt ennyire egyéges, a kialakítás koncepcióját nem sikerült felfedeznem, de lehet, hogy ez az én tudatlanságomból ered. Persze azért itt is találsz érdekes kiállítási tárgyakat, hogy csak a Sopron hovatartozását eldöntő szavazócédulákat említsem.


A Storno ház. Halkan jegyzem meg, 15. századi épület. Itt szállt meg pár hónapig Bécset ostromolva Mátyás király, a 18. században a Festetics család birtokába került (1720-ban nyerte el jelenlegi formáját), Liszt ferenc is adott itt koncertet. Végül a bajor id. Storno Ferenc vette meg 1872-ben. Festőként és restaurátorként szerzett hírnevet, no meg tekitélyes gyűjteményével, ami a jelenlegi kiállítás is, persze a lakás berendezési tárgyaival egyetemben. Ámulatból ámulatba estem a termeket, szobákat bejárva. A képek sem adják vissza az élményt, személyesen kell megtapasztalnod.


Ellátogattunk az autóval pár percre található Botanikus kertbe, az egyetem területén található. A navigáció (Google térkép) elsőre a túloldalra vitt, de rövid érdeklődés után megtaláltuk a helyes irányt. A bejárat az egyetem főépületénél van, oda menj. Igazából nem nagy látványosság, egy jó darab árnyas liget. Sétára, kikapcsolódásra, hűsölésre a nagy melegben viszont kiváló. Persze bemehetsz az egyetem épületébe is, ott is találsz érdekességeket.

                      

Másik kitekintés, szintén pár perces autózás a Sopronbánfalvi Pálos-Karmelita kolostor. Jelenleg szállodaként funkcionál, de az épület látogatható, ez is egy szép élmény. Érződik a korabeli kolostori hangulat, amit a folyósók, a szobák mutatnak, nem is beszélve a refektóriumról, ami teljes mértékben az eredeti ebédlőt mutatja, annak minden díszével. Megéri ez a kiruccanás is.

                      

Nos, a szellemi táplálékhoz azért kell a testi is, most a meglátogatott éttermekről pár szó.
A Gyógygödör Borozó szépen kialakított pincéjében magyaros étkek közül választhatsz, részemről a kipróbált böllérmájast javaslom. A másik, szintén a Fő téren található étterem a Corvinus Pizzéria, Étterem és Vinotéka. Itt a rántott békacomb volt a nyerő, de a sült kacsacomb is nagyon ízletes. A harmadik kipróbált étterem a Deák téren (mily meglepő elnevezés) a Deák étterem. Ajánlom a fogasfilét túrós csuszával, mangalica pörccel, a marhapörköltet lábszárból, és a csúcs, a desszertként fogyasztott kemencés túrós palacsinta, aszaltszilvával. Ez utóbbi még látványnak sem semmi, úgy pöstiesen szólva.

    


Le ne maradjon a Harrer cukrászda! Egy dombon található, szintén nem túl messze a központtól.A teraszról fenséges látvány tárul eléd. A csokoládé, a bonbon, a sütemény választék hatalmas, minőségi, az ízek fenségesek. Tesztelés gyanánt az Eszterházy tortát kóstoltam meg, átment a vizsgán.


Annyi élmény ért e pár nap alatt, nem is tudom számba venni. 


     

A hely, a környék hangulata magával ragadó, ezt lépten-nyomon érezheted.

               

Nincs más hátra, fel kell keresni Magyarország eme gyöngyszemét, megtapasztalni mindazt, amiről villanásnyit írtam, érezni a vendégszeretetet, az emberek közvetlenségét.