Zsámbéki csodák

 Zsámbékról szinte mindenkinek a romtemplom ikonikus képe ugrik be, de azért vannak még említésre méltó helyek ezen kívül is.

Azért ne rohanjunk ennyir előre, csak szép sorjában. 

Kezdjük egy finom reggelivel egy kellemes környezetben, mégpedig Biatorbágyon a Kisvillában. 
A neve az evőeszközön túl utal az épületre, ami egy kisebb villának is beillene.

Jó idő esetén a kertben is elfogyaszthatod a finomabbnál finomabb étkeket, de a teraszon is adódik hely, vagy akár bent is, kedved és a lehetőségek szerint.

A reggelihez kérhetsz finom kakót, vagy kávét számtalan módon. A rendelést bent adod le, majd az asztalodnál szervírozzák. Mindezt kedvesen, gyorsan. 

A végén a kapott sorszám alapján fizetsz.

Majd elfeledtem, az egyik szobában számtalan kézműves termék közt is válogathatsz ízlésed szerint.

Akkor irány Zsámbék.

Az autódat lerakni a romtemplom és a temető közös parkolójában javaslom.

Egyrészt a templom karnyújtásnyira, másrészt a majdan javasolt túra kiindulópontja is lehet ez a hely.

Kedved szerint vagy elsőnek, vagy a túra után megcsodálhatod eme romos
állapotában is lenyűgöző műemléket. 

A megmaradt részek szépségén túl elmélkedhetsz többszáz éves múltján, elmélyülhetsz gondolataidban. Szerintem vetekszik a Jáki templom szépségével, csak neki kevésbé szerencsés sors jutott. Ahogy írtam, így is lenyűgöző.

Most pedig irány az Óriások lépcsője!

A parkolótól a "lépcső" tetejéig oda-vissza nagyjából 9 kilométeres a túra, a szintemelkedés 110 méter körüli, amit az első etapban le is tudsz.
A valamikori présházak elé épített, azok stílusát követő épületsor előtt kapaszkodsz felfelé, majd a Szent Norbert tanösvény kezdetét jelző táblánál balra, utána mindig felfelé. A fentebb jelzett térkép és a sárga turista jelzés segíthet.

Felérve a fensíkra egy kereszt a jelzés, hogy eddig jó úton jártál. Innen a réten áthaladva megcélzod a nem túl távoli fenyőerdőt, ahol a lombok suhogását hallgatva kicsit megpihenhetsz. Onnan kiérve, jobbra tekintve szőlőültetvényeket látsz, no meg a gyönyörű tájra is kitekinhetsz. 

Ezután egy alagút szerű ösvényen haladsz tovább, ami már a "lépcsőhöz" vezet. Részemről nem mentem le az aljáig, csupán néhány lépcsőfokot mentem lefelé, de majd egyszer...

Visszafelé is ugyanaz az útvonal, esetleg a fenyőerdőt balról megkerülve a valamikori kőbányák - már rendesen benőtt - maradványi mellett haladhatsz. A teljes túra közepes tempóban, néhány pihenővel nagyjából három órányi.

Utána célszerű áttenni a székhelyed a Lámpamúzeum elé.

Mivel már újra megéhezhettél, a múzeumi élmények zavartalan befogadásához enyhítsd éhségedet a szemben lévő Lámpás Étterem és Galériában, amiből manapság a galéria már kikopott.

Berendezése kissé vegyes, a falakon a névadó lámpákon túl sok minden megtalálható, "enyhe" összevisszaságban, viszont az étkek kiválóak, az árak elfogadhatóak.

Most már kellőképpen tudsz koncentrálni a múzeumra. Maga az épület is szemet gyönyörködtető. Belépve számtalan szebbnél szebb lámpást láthasz a vitrinekben, azok tetején, valamint a mennyezeten. 

Ha szerencséd van, akkor találkozhatsz a gyűjtemény tulajdonosával, gondozójával, a nyolcvanadik évén túl lévő Feri bácsival, aki szívesen válaszol kérdéseidre, vagy ha már belelendült, mesél ő magától is. Feledhetetlen élmény, élvezzük még a társaságát sokáig.

A gyűjtő, a gyűjtemény számtalan elismerésben részesült, amit a falra kifüggesztett oklevelek is tanusítanak.

Innen akár gyalog is elsétálhatsz a Zichy Miklós térre, ahonnan könnyen elérhető a Zárdakert, a török kút, illetve a közelben találhatsz kellemes cukrászdákat, mint a Sóvárgó is. Persze út közben számtalan, szemet gyönyörködtető virágtartó installációkba akadhatsz, van úgy hogy széken, vagy kerékpáron díszlenek a virágok.

Még egy süti, egy kávé, és így lesz teljes a napod.

Persze még számtalan látnivaló található Zsámbékon, de egy teljes napba nekem ennyi fért. Az ennyi most rengeteg élményt takar, legyen neked is része bennük!

Tündér-szikla (Zugliget)

Most egy csodálatos túralehetőségről írok, Budapest határán belül. 

Ez Zugligetben a Tündér-szikla meghódítása.

A túra kiinduló pontjának az "58-as Kisvendéglő" környékét javaslom, viszont nem a vendéglőnél parkolva (bár ott is lehet), hanem a Zugligeti úton. 

Itt úgy négy autónak elegendő parkolót találsz, ahonnan egynesen indulhatsz felfelé vagy a jelölt úton (zöld jelzés), vagy egy vízmosás szerü ösvényen.

Amenyiben a vendéglőnél parkolnál, akkor egy lépcsőn felmászva jutsz a Zugligeti útra, és a felüljárón áthaladva a túloldalra éred el az előbbi helyet.

Egy cseppet lankásabb út vezet fel a tetőre a Libegő alsó állomása közelében lévő Zugligeti Noche Camping bejáratánál induló úton.
A libegőtől a kemping felé haladva, szinte a bejáratnál jobbra van egy keskeny utcácska, itt kell felfelé menned, majd a végén balra kanyarodva követni a zöld jelzést. Ez nekem a visszafelé vezető út volt.

Érdemesebb az eredetileg javasolt úton kezdeni, mert ekkor még van erőd a meredek hegyoldal meghódítására, és felfelé sokkal biztonságosabb, mint ugyanezen az úton lefelé haladni. A látnivaló mindenért kárpótól.

A vízmosást követve figyelned kell nagyon, mert előszeretettel használják hegyi kerékpárosok. Az is lehet, hogy ők koptatták ki ilyenre, ha így van, akkor nagyon szomorú. A vékonyka termőföld hamar elillan, lemosódik és akár le is csupaszíthatja a hegyoldalt. 

Terepfutókkal is összeakadhatsz, ez már kevésbé veszélyes. Ha időben észreveszed őket, akkor félreállsz pár másodpercig és mindenki mehet az útjára.

Felfelé haladva több, jól kiépített kilátópontról csodálhatod a környéket.
Nagyjából félúton van egy tisztás, tűzrakási hellyel, itt lazíthatsz egy cseppet.

A csúcs azért a Tündér-szikla. Ennek meghódításával óvatosan bánj, mert nem jól tapadó cipővel a poros sziklaperemre kiállni életveszélyes is lehet. Ha nincs sziklamászási tapasztalatod, akkor inkább messzebbről csodáld.

Még e felett is van kilátó, innem felülről tekintheted meg a sziklát.

Ezután a csúcsig van pár méter, ahol eléred az erdei utat (csak külön engedéllyel használható, persze kivéve a gyalogosokat és kerékpárosokat). 

Az út túloldalán szintés egy újabb tűzrakó hely a valamikori kőbánya tövében. Vigyázz, nagyon könnyen rádeshet egy darab, ne menj be a kerítésen belülre.

Visszafelé ha balra tartasz, akkor a libegőnél kötsz ki. Azért lefelé is megterheli a térded, bokád a meredek lejtő, itt is óvatosan haladj.

Felnőtteknek mindenféleképpen ajánlott, de tízéves gyermekek is teljesíthetik a túrát.
Ja, még az időtartamról: felfelé egy jó óra pihenőkkel, nézelődéssel, lefelé már csak fél. Persze egy egész napot is eltölthetsz itt.

Bella Zoo

Hivatalos nevén a Bella Állatpark Siófokon -  nem túl messze a központtól - felejthetetlen élményt nyújt az állatok kedvelőinek. 

Különösen a gyermekeknek lehet kedves, hiszen testközelbe kerülhetnek számtalan hazai és egzotikus állattal, meg is simogathatják őket, már ha engedik. 

Mert az alpaka könnyen leköphet, ha közel kerülsz a fejéhez. Igaz, hátulról, vagy oldalról becserkészve, még inkább zoo csemegével elvéve a figyelmét esélyed van megtapasztalni, milyen pihe-puha a szőrzete. 

Másik nagy élmény a látogatók között bóklászó kétpupu teve, már ha nincs éppen munkában, mert egy csemete tevegel a hátán. Ő nagyon szelíd, sőt élvezi is, ha fotózzák, szívesen pózol hozzá. Csak ne hallja meg a zoo csemege papírzacskójának csörgését, mert akkor bizony üldözőbe vesz, míg ki nem szórod elé.

Nem is tudom felsorolni, mennyi féle állattal találkozhatsz, csak a fentieken túli különlegességek: stucc, emu, láma, ormányos medve, szurikáta, kenguru.

Persze egy szamár, kecske, póniló, juh, netán egy cica simogatása is kellemes időtöltés.

Számtalan tyúk, szebbnél szebb kakas sétálgat a mezőn, de a fekete hattyú és a páva is érdekes, vagy az éppen népes családot terelgető törpe tyúkanyó.

Etethetsz aranyhalat is a tóban erre kialakított helyen, persze spéci kajával, amit ott vehetsz meg. Százával köröznek az etető környékén, várva az újabb látogatót.

Szóval rajta, irány Siófok, ahol még az állatpark meglátogatás után is eltölthetsz pár kellemes órát.

Japánkert Zuglóban

Zuglóban, a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum udvarában - több más érdekesség kiséretében - található hazánk első Japánkertje, ami több mint 90 éves.

Az iskola portáján vehetsz belépőt minden nap reggel nyolctól este nyolcig.

                

                            

A Japánkerten túl még 11 tematikus kertet is megnézhetsz. Ezek a következők: vakok kertje, alakfa gyűjtemény, fenyőkert, sövénybemutató, kaktusz és pozsgásgyűjtemény, ökokert, macskaudvar, törpe örökzöld gyűjtemény, lilaakác gyüjtemény, lombhullató díszfák és cserjék területe.

                      

    Mindegyik érdekes, figyelemre méltó, de a csúcs a Japánkert.

Egy nagyjából 210 négyzetméteres, erősen tagolt partvonalú tórendszer köré épült, a "Vízesés", "Kincseshajó", "Teknőcsziget", "Darusziget" és a "Semmiség óceánja" egységeket foglalja magába.

                  

                          

A 12.-16. századi japán kertépítészet hagyományait követi, karbantartását tanári instrukciók és felügyelet mellett a technikum diákjai végzik, dícséretesen.

Különleges, ritka, fenséges fákat is megnézhetsz sétád során. Kiemelve a legalább 130 éves juhart, a kínai mamutfenyőt, a himalájai selyemfenyőt, a páfrányfenyőt, az elmaradhatatlan díszcseresznyéket, és nem utolsó sorban az év minden szakában feltünő, a figyelmet különleges formájával magára vonzó japánakácot.

Amennyiben másféle kertek a kedvenceid, akkor is érdemes felkeresned. Ha teszel egy sétát, majd leülsz az egyik padra, Te is átérzed a kertépítő mesterek szándékát, miszerint: "meggyőződhetsz arról, hogy az élet mégiscsak elég szép ahhoz, hogy legalább 100 évig éljük".